Tanulási zavarok

A tanulási zavarok meghatározása:

„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki, és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.”
Dr. Sarkady – Dr. Zsoldos

A tanulók egy csoportja hagyományos, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni, vagy számolni, e területen mutatott teljesítményük jelentősen elmarad az intelligencia szintjük alapján elvárható teljesítményüktől.

Séra és Bernáth (2004) meghatározásában „Speciális tanulási nehézségekről vagy összefoglaló névvel tanulási zavarokról olyankor beszélünk, amikor az átlagos vagy éppen átlag feletti intelligenciájú gyerek az optimális iskolai vagy nevelési körülményektől függetlenül a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutat. A nehézségek jelentkezhetnek az olvasás, az írás és a számolás, ill. a kitartás, az impulzivitás vagy a szervezőkészség területén.” (Séra és Bernáth, 2004; 267. o.) A szerzők hangsúlyozzák, hogy nem értelmi fogyatékosság, nem érzékszervi fogyatékosság és nem kulturális tényezők állnak az elmaradás hátterében.

A tanulási zavarok tünetei két fő csoportba sorolhatók, teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el. A tanulási zavarban szenvedő gyermekek lassabban érnek, lassabban haladnak, mint a velük egykorú társaik. Fejlődésbeli elmaradásaik gyakran csak az iskolába kerülve válnak nyilvánvalóvá. Nyelvi, kifejező beszédkészségük, feladatértésük, de szociális készségeik is gyengébbek lehetnek. Figyelmetlenek, teljesítményük ingadozó. Az iskolában megélt sikertelenségeik, kudarcaik hatására ezeknél a gyermekeknél gyakran alakulnak ki viselkedésproblémák, jelennek meg agresszív vagy éppen szorongásos viselkedések (Balogh, 2006).

A tanulási zavarok előfordulási gyakorisága az egyes országok eltérő meghatározása és módszertani különbségei miatt nehezen megítélhető, Gaddes és Edgell (1994) nemzetközi tapasztalatokra alapozva az átlagos általános iskolás populáció tekintetében az USA-ban. Kanadában 10-16% közé, míg Nagy-Brittaniában és Franciaországban 12-14%-ra teszi. Hazánkban becslések alapján a tanköteles korú gyermekek 12-16%-a nem képes megfelelni a tantervi elvárásoknak (Gereben, 2006).

Leggyakoribb iskolai jellemzők
  • A tanuló viselkedése kapkodó, közvetlen, kiszámíthatatlan, néha lustának tűnik.
  • Figyelme nem tartós, mindenre csak rövid ideig tud koncentrálni.
  • Nagyon lassan dolgozik, általában nem készül el a feladattal a megadott idő alatt.
  • Gyakran elkésik az óráról, óra után elszöszmötöl valamin.
  • Nem, vagy hanyagul készíti el a házi feladatát, a feladatokat nem érti vagy elfelejti.
  • Nem tudja, hogyan ossza be az idejét a tanuláshoz.
  • Frusztrációs toleranciája alacsony.
  • Teljesítményhelyzetben leblokkol.
  • Szabadidejével nem tud mit kezdeni.

Dyscalculia

A dyscalculia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.
Nem tévesztve össze a számolási képesség teljes hiányával, a számolási képtelenséggel, az acalculiával.
Dyscalculiás az a gyermek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest.

Dyscalculia tünetei
  • A dyscalculia, a matematikai készségek károsodása, mely nem magyarázható szellemi fogyatékossággal, vagy a nem megfelelő oktatással.
  • A zavar vonatkozik alapvető feladatokra  (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), valamint természetesen érintheti az absztraktabb folyamatokat is.
  • Gyenge a számemlékezet.
  • Szám- és mennyiségfogalom nem alakul ki.
  • Nem képes a gyermek a számokat értelmezni (számnév – számjegy egyeztetés).
  • Nehézséget okoz a számolás.
  • Számolásnál számok kimaradnak, számokat felcserél a gyermek számolás közben.
  • Bizonytalan a helyiérték rendszer.
  • Számok olvasásában, írásában, a műveletek végzésekor iránytévesztések vannak.
  • Kialakulatlan vagy hiányzó a mennyiségfogalom.
  • Nem tudja sorba rendezni a matematikai műveleteket.
  • Matematikai logika gyenge, vagy hiányzik.
  • Elvont fogalmakat nem érti meg.

Dysgraphia

A dysgraphia az írásmozgás zavara.

Az írásmozgásra vonatkozó tünetek
  • Rossz kézügyesség.
  • Merev kéztartás.
  • Görcsös ceruzafogás.
  • Rossz vonalvezetés.
  • Szabálytalan betűkapcsolás.
  • Olvashatatlan és csúnya az írás.
  • Lassú írástempó, betűtévesztések.
Tartalmi hibák
  • Helyesírási készségük jóval elmarad az intellektusuk alapján elvárhatótól.
  • Súlyos helyesírási problémák.
  • Egybe- illetve különírás.
  • Hosszú-rövid magánhangzó- és mássalhangzó párok meghallása.
  • Mondatvégi írásjel elmarad.
  • Mondat elején nagybetű, helyett kisbetű.
  • Mondatközi írásjel elmarad.
  • Máshogy írjuk – máshogy ejtjük.
  • Elválasztás pontatlansága.
  • Szótő- és toldalékelemzés.
  • Írásjelek lehagyása a magánhangzókról.
  • Kétjegyű mássalhangzók helyett egyjegyűt írnak.
  • Betűkihagyások (alma-ama).
  • Betűbetoldások (krumpli-kurumpli).
  • Betűk sorrendjének felcserélése (hártya-hátyra).
  • Értelmetlenül írnak gyakran szavakat.
  • j-ly tévesztés.
  • Szótagokat is felcserélhetnek, megduplázhatnak, kihagyhatnak.
  • Szavak kihagyása mondatból.
  • Toldalék különírása a szótól.
  • Szavakat vagy mondatot egybeírnak.

Dyslexia

Az olvasástanulás terén mutatkozó zavart jelenti.

Egy gyermek akkor tekinthető dyslexiásnak, amikor olvasásban – ép általános intelligencia mellett – legalább két évet meghaladó jelentős lemaradása van a kortársaihoz képest. A dyslexia nem egyenlő az olvasásgyengeséggel.

Az olvasás, írás területén fellépő nehézségek
  • Betűtévesztések – fonetikai vagy vizuális hasonlóság alapján.
  • Betűkihagyások vagy betoldások.
  • Szótag kihagyások vagy betoldások.
  • Betűsorrend megfordítása (reverzió), amikor a gyermek az el helyett le-t olvas.
  • Elővételezések (anticipáció), mely során a szóban előforduló betűk közül kettő válik azonossá pl.: csőre – csere.
  • Megtapadás (perszeveráció), amikor a gyermek megtapad az előző szó egy betűjénél, és azt viszi tovább a következő szóba.
  • Szóroncsok, amikor a betűk több, mint fele helytelen.
  • Ismétlődések, mely során a gyermek egy szót csak többedik próbálkozásra tud kiolvasni (első osztályban még elfogadható).
Szövegértés zavara

A szövegértés és az olvasástechnika általában kölcsönhatásban áll egymással. Jobb technika esetén természetesen jobb a szövegértés is.

Dyslexiás gyermekeknél megbomlik ez az összefüggés!!!

Egyesek jó technikával is szinte semmit nem értenek meg a szövegből, míg mások a sok hibával eltorzított elolvasott szöveget is megértik!!!

Beszéd és emlékezet területén jelentkező tünetek
  • Gyenge a szókincs, kevés az aktívan használt szó, szótalálási nehézségei vannak a gyermeknek.
  • Nehezen tanul meg új szöveget.
  • Mondatalkotásai szegényesek, rövid, egyszerű mondatokat használ.
  • Szövegemlékezete gyenge.
Magatartásban fellépő tünetek
  • A dyslexiás gyermekek általában fáradékonyak, dekoncentráltak, teljesítményük ingadozó.
  • A sorozatos kudarcélmények hatására kerülik az iskolai munkát, szívesen bújnak ki alóla.
  • Kompenzációs viselkedésként megjelenik náluk az agresszivitás, vagy éppen a szorongás, a bohóckodás, a merészség – bármi amivel ki tudnak tűnni társaiktól.
Egyéb tünetek
  • Fejletlen ritmusérzék.
  • Dominancia zavarok.
  • Testséma nehezen alakul ki.
  • Finommozgásuk ügyetlen.
  • Térben és időben rosszul tájékozódnak.
  • Felnőttkoráig végigkíséri az egyént.
  • Az olvasásban és a helyesírásban speciális hibák.
  • A defektus családi halmozódást mutat – a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.
  • Az egyén intelligenciaszintje átlagos vagy átlag feletti.